Kilenckor ébresztettem magam, hogy kimenjek a lomispiacra hátsólámpát venni, ugyanis egy jóérzésű "kolléga" a táskámról megpattintotta az enyémet. Kettőötvenér' vettem egy kajli kínait, a célnak tökéletesen megfelelőt. Tegnap Apnoé és Alabanda koncert volt a Dongó-ban. Az Apnoé még jobb lenne ének nélkül, mert a zenéjük qrvajó! Sodró őrület. A népdal átiratoknál is, a dallamról felismerhető maga a dal, nem kell azt verbálisan is megerősíteni, mert én pont úgy éreztem, hogy az énekes részek vetették vissza a lendületet, amit zenedramaturgiailag ott és akkor nem éreztem indokoltnak, de ez csak az én véleményem. A korai Trottel jutott róluk eszembe. A Rupaszov Tamásék, akivel éveken át váltottunk leveleket anélkül, hogy akár egyszer is találkoztunk volna és aki egy hihetetlen figura. Létrehozott úgy '84-'85 körül egy független lemezkiadót. Voltak, rengeteg saját kiadványaik, meg terjesztettek más független kiadók lemezeit a világ minden tájáról. Én is rendeltem tőle egy amerikai Negative Trend-et,
amit aztán eladtam a Rütyinek. Szóval évek múlva találkoztunk a "Félálom depresszó"-ban, ami egy qrvajó hely volt, a késóbbi "Tequila", majd "CityPub", jelenleg üres helyén, fekete falakkal, dobogókkal, kis asztalokkal, szalmazsákokkal egy fikarcnyi természetes fény nélkül, mint mikor a moziban ülsz, de már lement a "Filmhíradó" -igen, akkor még ez, és nem reklám ment a filmek előtt- a film viszont még nem kezdődött el, és jófej pincérek, és jófejzene. Győr első, igazi
underground kocsmája. Valahol még megvan egy ilyen félálom depresszós koncertjegyem. Hmmm. Mindez egy
Apnoé koncert kapcsán ... kellemes időutazás.
De most szóljon inkább egy kis Jestofunk,
miközben elképzelem, hogy az albérlettulajom elindul az állomásra -
eközben hív, hogy mikor ér Győrbe-, és nem ér oda. Majd holnap. :)
mások mondják: