és nem dolgozom. Tegnap meg május elseje volt, ami nekem: Éljen! Napsütésben kirándultunk Szerelmemmel Komáromba, a Monostori erődbe a Mediawave-re. Boldogság és élményhegyek. 50%-os fesztiválkedvezmény a vonaton, így 1500-ból megúsztuk az utazást. Úgy terveztük, -tekintettel pénzügyeinkre- hogy megnézzük a délutáni matinékoncerten a Wattican Punk Ballet-et,
aztán amíg tudunk maradunk, mert az esti koncertre már nincs keret. Ehhez képest simán besétáltunk a T34-es mellett az Erődbe. Qrvajó fesztivál helyszín. Az udvaron a nagyszinpad körben standok. Kovács, fazekas, nemezes, bőrműves, retextiles kézművesek portékái, Magtár teaház kávéval (erre még visszatérek), limonádéval, Rétesház házi rétesekkel, Fröccsöntő üzem pannonhalmi borokkal, Kifőzde miccsel, ami birkafasírt és Szőke András főzte, meg balatoni hekk. Sör is van (nem érint), kézműves. Egy korsó nyolcszáz (horrorsó). Én a hosszúlépésnél maradtam kétszázért, és jó volt, mint beleállni a Dunába. A matinékoncertek a Dunaparton felállított színpadon voltak, ahol, eldobtam az agyamat. A technikus vagy hangosító nem egy keverőpult mögött állt, hanem kezében egy "almás" táblagéppel lőtte be a hangszereket, de még neki is nagyon új lehetett, mert nem állt a helyzet magaslatán. Nem is szólt jól, (Gaya, -az énekesnő- neuralgikus kitöréseiből kiderült) a kontrollból is eltűntek a hangok, a dob meg, nem volt kellőképp rögzítve, így folyton elmászott, egyszóval technikailag szar volt. Közben felismerni véltem Rupaszov-ot a Trottel-ből. Ja, és még útban az Erődhöz egy harmincas srác a csajával érdeklődött a fesztivál holléte felől. A szénné varrt srácon "Alternative Tentacles"-es póló volt.
És tuti, hogy nem túrkálta, és nem a gúgli segítségével fejtette meg, hogy ez -, mármint az Alternative tentacles- Jello Biafra kiadója, és anno ők nyomták ki és terjesztették az első, és talán a második VHK lemezt. És talán a Wave (számomra kultikus lemezbolt Budapesten a Révay közben) -ben is lehetett kapni. Szóval egyből szimpátikók voltak. Szóval Rupaszov. Majd harminc éve ismerem és ezalatt háromszor találkoztunk. A magyarországi anarchopunk doyenje :). Kávézhatnékunk támadt, így becserkésztük a Magtár-at, ahol Rupaszov frankón kiakadt, mert kérése ellenére (hosszúkávé tejjel) tejes kávét (presszó tejjel) kapott és a kávézásban nem ismer kompromisszumot. TankArankától az infópultnál begyűjtöttük a pecsétet az 50%os vasúti kedvezményhez, kaptunk -mindenre érvényes- karszalagot, így beültünk Szerelmemmel az Eva Bittova koncertre. Basszus! Ha ez az elit, illetve, ha az "underground szellemi elitnek" illik szeretni, akkor ezúton is nagyívben szarok az alternatív kultúrelitre. Velem ne akarják elhitetni, hogy ez a hegedűvel kísért jajveszékelés művészet. Naneee! Sznobnak, sznob vagyok (van rá példa elég), de ezt azért nem veszem be. És dugig volt a terem. SzöSz-szel elbújdostunk a kazamatában szigizni, onnan kezdtük el nézni a Wattican Punk Ballet-et. Olyan show-t nyomtak, hogy fülig szaladt a vigyorunk. Rájuk mozdult a közönség is, ami még inkább spanolta
Gayát, aki egy igazi "boom queen". Ez volt nyugtája a napnak. Húztunk kezemben limonádéval a 22:53-as vonatra. Fél éjfélkor értünk a lóbőrt már javában húzó Győrbe, de most jó volt, hogy néptelenek és csendesek az utcák.
mások mondják: